Az emberiség ősi természeti tapasztalásai még mindig hatással vannak a szobabelső tudat alatti észlelésére. Felettünk az ég világos, és lent a talaj sötét. Tágas, világos szobákban bizonytalannak, elveszettnek, de mégis szabadnak érezzük magunkat. A bennünket barlangként magába záró sötét szobák ugyan feszélyeznek bennünket, de mégis úgy érezzük, hogy védettséget és menedéket nyújtanak.

Az, hogy milyen sorrendben veszünk szemügyre egy szobát, ugyancsak ősi ösztönre vezethető vissza. Amikor belépünk egy szobába, először a padlóra esik pillantásunk. Ellenőrizzük lábunk alatt a padlót, érzékeljük stabilitását és járhatóságát. Csak ezután nézünk körbe és fogadjuk be a környezetet, gyűjtünk információt és keresünk vizuális kontaktust.

Ezután, ahogy tájékozódásunk már-már “unalomba” fordult, a falak kerülnek látóterünkbe. A lakberendező befolyásolhatja a szoba padlótól falig majd a mennyezetig tartó észlelésének vizuális folyamatát. Ha például a falakat erőteljes színű vagy a rikító mintájú tapétával borítjuk, akkor erre esik a látogató első pillantása. Ezt nevezzük látványfalnak vagy hangsúlyos falnak.

A vezetőfal is magára vonja a pillantást, de utána egy konkrét célra vezeti rá a szemlélő tekintetét.

A vizuális folyamat és szemmozgás irányítása mellett a szobabelső tervezésével az egész szoba hatását befolyásolhatjuk. Az építészeti egyensúly eltéréseit és hibáit szintén ellensúlyozhatjuk, vagy elrejthetjük.

Mennyezet és padló

		A sötét padló stabilitást és biztonságot kölcsönző alapot teremt a szobának. Ha a falakat világos színekre festjük vagy tapétázzuk, a szoba tágasabbnak és nyitottnak tűnik.
		A sötét mennyezet védelmet nyújtó tetőként borul a szobára, és a szoba alacsonyabbnak hat.
		Másfelől, ha a padló és a falak a mennyezetnél sötétebbek, a szoba az optikai “fészek-hatás” miatt a valóságosnál magasabbnak tűnik.

 Ha a mennyezet színe ismétlődik más elemeken, például a bútoron, ez egyensúlyt teremt és a mennyezet nem tűnik olyan különállónak.

Minták

A sötét tónusú nagyméretű minták hatására a falfelület kisebbnek tűnik, és arányai megváltoznak. A kisméretű világos színű minták ellenben optikailag nagyítják a szobát.

Hangsúlyos fal

A sötét hangsúlyos fal rövidíti a szobát. A hangsúlyos fal alkotja a szoba optikai középpontját. Az ilyen fal előtt álló kontrasztos színű bútor különösen feltűnő. Ha a hangsúlyos fal és a padlófelület mintája hasonló, a létrejövő optikai kapcsolat rövidíti a szobát és a lakályosság érzetét kelti.

Csíkok

A függőleges csíkok szűkítik a szobát, és növelik magasságát. Ezzel szemben a vízszintes csíkozás hatására a szoba alacsonyabbnak és szélesebbnek tűnik. A diszkrét vízszintes hangsúly a falfelület alsó harmadában ugyanakkor nyugalmat és szélességet kölcsönöz a szobának.