Tapéta színei

Rend a színek kavalkádjában

Miért van szükség színrendszerre? Gyakorlatlan szemmel is mintegy 100,000 színárnyalatot vagyunk képesek meg- különböztetni. Ezeket igen nehéz szóban leírni. Még az anyanyelvünk szín kifejezésére szolgáló szavainak gazdag választéka sem elegendő minden egyes szín megnevezésére.

Ahhoz, hogy mégis képesek legyünk szóban közölni a színeket, színrend- szerre vagy színkollekcióra van szükség. Csak így képesek a lakberendezők, mesterek és ügyfelek színekről beszélni, színeket tervezni, akár egymástól távoli helyeken is.

Ma több színrendszer verseng a felhasználók figyelméért. Akár iker-kúpos, gömb- vagy hengeres formájú a szín- modell, a cél mindig az, hogy a színek logikus rendben, egyforma lépésekben kövessék egymást. Minden rendszer alapját a szivárványból ismert tiszta színek képezik: vörös – narancsszín – sárga – zöld – kék – ibolyaszín. Ezen intenzív színek között állíthatjuk elő a világosabb, sötétebb és diszkrétebb színárnyalatokat. A vöröst élénkítve rózsaszínt, sötétítve bíborszínt, tompítva pedig rőtes, bronzszínű színárnyalatot állíthatunk elő.

A sárgából világossárga és olívzöld lesz. A narancsszínből barackrózsaszínt és terrakottát állíthatunk elő.

A színrendszeren belül a színt egyértelműen meghatározza az árnyalata, a telítettsége és élénksége. A “szín” a szín spektrumára vonatkozik, vagyis lehet vörös, sárga, kék, stb. A “telítettség” fogalom a szín tisztaságát és szubjektív fényességét írja le.

Tiszta színek ritkán használunk a belső- építészetben. Ehelyett a színek pasztell és diszkrét árnyalatai uralkodnak a tervezők asztalán. Ennek eredményeként a tapétagyártók kollekcióiban is kevesebb erős tónust találunk. Ezzel szemben a pasztell- és a visszafogott színek mindig jelen vannak.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*